Nagyböjti gondolatok

Zsolt atya:

Minden embernek szüksége van a lelki-testi feltöltődésre, mert még a legvilágibb ember is belefárad egy idő után a munkába és a nyüzsgő, programokkal, feladatokkal zsúfolt életvitelbe. Időről időre meg kell tisztulnia, fel kell frissülnie testileg-lelkileg. Nagyböjt ideje éppen erre ad számunkra lehetőséget. Mondhatni, minden vallásban jelen van a böjtnek valamilyen formája.

Hamvazószerdán megkezdődik a nagyböjti időszak

Ebben az évben március 1-re esik a böjt kezdete. Az egyház hamut hint a homlokunkra ezekkel a szavakkal: ,,Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!”, vagy „Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban!“. Ezzel a szokatlan útravalóval indít el minket a szent negyven nap sivatagába. A lelkiatya az örök életet ígérő kereszt jelét rajzolja a homlokunkra a mulandóságot jelző hamuval. A hamvazkodáshoz szükséges hamut a 10. századtól külön megáldották, melyet az előző év virágvasárnapi barkáiból állítottak elő.

Az ószövetségi időben a gyász, bánat, bűnbánat alkalmával az emberek hamut szórtak a fejükre, vagy hamuba ültek, hamuban hevertek. A hamu a mulandóságot és a megtisztulást is jelenti egyben. Régen ugyanis fahamuból állították elő a lúgot, melyet a nép szappanfőzésre és mosáshoz is használt. Hamvazószerda az őskeresztény hagyományból fakad, a hívők vezeklésként hamut szórtak a fejükre. A bűnbánatot gyakorlók zsákszerű vezeklőruhát viseltek.

A hamvazószerda szigorú böjti nap. Régebben a megtartóztatás foka szerint három böjtöt ismertek: szigorú böjtöt, enyhített böjtöt és hústilalmat. 1966 óta az egyházi törvény csak a szigorú böjtöt és a húst tiltó megtartóztatást ismeri. E napon 18 éves kortól 60 éves korig csak háromszor szabad étkezni és csak egyszer szabad jóllakni, húst 14 éves kortól nem szabad fogyasztani. A böjt alól jogos okból fölmentést adhatnak az ordináriusok.

Nagyböjt negyven napja a húsvét vasárnaptól visszaszámolt negyven hétköznap

Az Úr napján, vasárnap nincs böjt. A VII. században alakult ki a mai gyakorlat, hogy a nagyböjt kezdetét az első vasárnap előtti szerdától számoljuk, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el, ugyanis a közbe eső hat vasárnap nem böjti nap.

A negyvenes szám mindig a felkészülési időszakot, az úrakezdés és Isten ígéretének beteljesülését jelenti a Bibliában. Negyven nap és negyven éjjel esett az eső a vízözön idején, Mózes negyven évig vándorolt a pusztában, Jézus negyven napos böjttel készül nyilvános működésére. Mi keresztények szintén negyven napos böjttel készülünk a húsvéti ünnepekre, Krisztus megváltói művét megünnepelni.

A böjt nem csak a lemondásról szól, hanem plusz jócselekedetek bevállalásáról is,

melyekkel megerősíthetjük akaraterőnket. Megerősödhet az akaraterőnk a mindennapi dolgokban és a bűneinkkel, gyarlóságainkal való küzdelemben. A böjt nem fogyókúra, vagy spórolás, hanem mindaz, amiről lemondunk, azt mások javára a szegények részére ajálhatjuk. A böjt az elcsöndesedés a magunkbatekintés és Krisztus fájdalmas arcába való tekintés ideje egyben, mely a bűnbánat és a lelki megtisztuláshoz vezet. A böjt nem csak a hústól való tartózkodást jelenti, ez csak az egyik formája a böjtnek. A bűnbánat más formái is lehetségesek, főként a segítő szeretet cselekedeteivel.

A nagyböjt idejében merjünk még buzgóbban Istenhez fordulni, hiszen küzdelem nélkül nincs győzelem. Ez a bűnbánati időszak, alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessünk Jézus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére. Ehhez kívánok mindenkinek nagyon sok erőt és önuralmat!