A LÚDAS MATYIN JÁRTUNK

A Fővárosi Nagycirkusz Fazekas Mihály (magyar költő és botanikus) születésének 250. évfordulója alkalmából választotta a töretlen népszerűségnek örvendő elbeszélő költemény feldolgozását (2016-os évadjának fő programjául). A népmesei motívumokra épülő összművészeti produkciót január 22-én, a Magyar Kultúra Napján láthatta a cirkuszművészetért rajongó közönség. A darab kísérleti szándékkal indult, melyben az igazgató egyszerre szerette volna megőrizni és megújítani  az elődök munkáját, és új utat keresni ezen művészeti ág megújítási folyamatában, mint tudjuk, hatalmas sikerrel.  Az artistamutatványok, állatszámok, báb- és táncművészet mellett, neves színészeket is szerepeltetett a porondon. Láthattuk Felföldi Anikót (Matyi anyja) és Konter Lászlót (Döbrögi)  Jászai Mari-díjas színművészeket, a főszerepet (Lúdas Matyi) pedig az egri Gárdonyi Géza Színház fiatal, tehetséges színművésze Endrédy Gábor alakította. Az előadás első jelenetében ismert háziállatok: csacsik, malackák, kiskecskék, kutyusok vonzották elsősorban a gyerekszempárok tekintetét, nem beszélve az elefánt óriásbábról, melyet a Kabóca Bábszínház tervezői készítettek az igazi „eli“ élethű másaként.  Az igazi meglepetést a hét lúdanyótól kaptuk, akik az artistamutatványokon túl más művészeti értékeket is elénk tártak, megtestesítve a szelídség, hűség, szorgalom, alázat, tisztaság, egyensúly, irgalom értékkategóriáit.  Fekete Péter igazgató a darabbal kapcsolatos interjújában kifejtette: „ahhoz, hogy a felnövekvő új generáció a cirkuszművészetet kreatív, elgondolkodtató, vitákra és beszédekre inspiráló művészeti ágként ismerje meg, fontos, hogy ismerjék a cirkuszművészet nyelvét és nyelvezetét, ami nem más, mint az emberi teljesítőképesség határait feszegető, a kitartást, az ügyességet, az egyensúlyt tökélyre fejlesztő gyönyörű csoda.“

Lenyűgöző volt látni, ahogyan a sok szépség, melyet a művészetek nyújthatnak egységgé tud összeállni a porondon. Korra, nemre való tekintet nélkül maradandó élményt nyújtott mindannyiunknak.

(Megj.: Hollandia után Magyarország került fel másodikként Európában a cirkuszművészet,  a szellemi örökség nemzeti listájára! Az elismerést Fekete Péter, a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztos vette át Puskás Imre kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkártól, melynek mi is részesei voltunk.)

Mgr. Smidt Veronika