Írta:

Szőgyénbe már hazajárnak a művészek

Már a tizenötödik – ezt is megértük, mosolyog bölcsen Kántor János esztergomi  művész-tanár, aki ötletgazdája és a kezdetektől vezetője a Szőgyéni Nemzetközi Képzőművész Alkotótábornak. – Mára a szőgyéni tábornak rangja van, hiszen tehetséges,neves alkotókat sikerült összefognunk, akik mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egymást inspiráló, de az egyéni alkotás szabadságát meghagyó közösség legyünk. Talán ezért is szeretnek hozzánk jönni a fiatalok. Többen közülük itt, ebben a táborban kaptak biztatást arra, hogy jó irányba haladnak , s ma már egyre ismertebbek szakmai körökben.

Nemzetközi tábor vagyunk, folytatja a tábor bemutatását János. A felvidékieken kívül itt vagyunk mi, anyaországbeliek, jár két művész Csehországból, egy Ausztriából, több erdélyi és vajdasági, lengyel, de még Kanadából is rendszeresen látogatta a tábor Nyilasi Tibor képzőművész professzor, aki sajnos tavasszal az égi hazába költözött.

János így emlékszik a kezdetekre: Két emberen múlott a tábor létrejötte – rajtam, és az akkori polgármesteren Nágel Dezsőn. A szőgyéni emberek már az első évben befogadtak, azóta  szoros barátságok is kialakultak. Eleinte kicsit többen voltunk úgy huszonnégyen, de azért a jelen táborban is összegyűltünk tizenheten. Nem a legkomfortosabb tábor, de a jókedv és a táborlakók barátsága ezt kiegyenlíti.  És hogy látja a jövőt? – Mivel egészségem megrendült, az utódomat keresem, sőt mondhatni meg is találtam, bár ő még hallani se akar a vezetés átvételéről. Remélem, folytatódik majd a tábor az elkövetkezendő években is – a művészek részéről biztos lesz akarat és bízom benne, hogy Szőgyén község  mindenkori vezetése szintén szívügyének fogja tartani a tábor fenntartását. Jó lenne a tábort időben – még az év elején – meghirdetni, hogy a művészek tervezni tudjanak,  valamint egy hetes helyett tíz naposra bővíteni. Tudom, ma már minden pénz kérdés, és csak remélni tudom, hogy a község önkormányzatának sikerül rá az anyagiakat is előteremteni. Az alkotók az ellátásért cserébe a Szőgyéni Kortárs Galériának adományozzák néhány képüket.

– A kortárs galéria Szőgyén egyik büszkesége – majd ötszáz képpel -, ezért most keressük annak lehetőségét, hogy minden hozzánk látogató megtekinthesse ezeket a műveket egy állandó kiállítás keretében  Mivel községünk a V4-ek keretében együttműködik magyarországi, csehországi és lengyel településekkel is, ezért tudtuk a tábort nemzetközivé tenni – hangsúlyozta Vígh Gábor polgármester a tábor záró kiállításán.

—.—

Mikor megkérdeztem Budács Sándor párkányi alkotót, akit a táborvezető a Felvidék egyik legtehetségesebb művészegyéniségeként emlegetett, miért szereti ezt a tábort, nem szaporította a szót: Jó itt lenni! – mondta, és már fogott is hozzá groteszk képének befejezéséhez. Hogy mit ábrázol? Hát tegnap néztük a barátokkal, és az egyik megszólal: Papok a réten. Jót nevettünk, de lehet ez marad a címe.

Kunné Paulusz Györgyi tanár, ikonfestő: Nekem Szőgyén a világ közepe. Itt a kreativitás sokkal intenzívebb. Bár  az ikonfestészetnek szigorú szabályai vannak,ennek ellenére az ikonfestő beleviheti a saját stílusát a képbe, sőt, ez elengedhetetlen, mert csak ezzel együtt tud az alkotás imává válni. A kezdeti táborokban még tartottunk művészettörténeti előadásokat, amelyek igen népszerűek voltak a lakosok körében. A továbbiakban jó lenne ezeket visszaállítani.

Önarckép – egy helyi fiatal Cilling Gabriella próbálkozása. Bátor! – mondták a képre a rutinos kollégák. Így is van, mert Gabriella a fiatalok lelkesedésével és nyíltságával veti magát az alkotásba.

Bár teljes az alkotói szabadság, a résztvevők nagyon adnak  a tanár úr szavára. “Ha valakit egy műalkotás megérint, már megtettük a dolgunkat, ha pedig a magasabb rendű felé tudjuk irányítani a szemlélő figyelmét, az már maga az igazi művészet” – vallja Kántor, akit itt mindenki Mesternek szólít (középen, fehérben).

Baracska Árpád  restaurátor – alkotó fogta össze az egész tábort. Sürgött-forgott a táborlakók körül, és még egy éjszakai festést is beiktatott a programba. Ő maga olyan háromdimenziós képet alkotott e különös időpontban, amiért  nagy elismerést kapott a táborvezetőtől. -Bokor Klára-

AT1 AT5

Comments are closed.