Írta:

A kereszt köti össze a Szőgyénből Tatára telepítetteket

Szőgyénben és Tatán is áll egy kereszt a Szőgyénből kitelepítettek emlékére. De milyen kereszt!? A rajta lévő korpusznak könnyfakasztó története van. Annak idején a szőgyéni Méri Ferenc találta a határban, hazavitte, őrizgette, hogy amikor eljön az otthon elhagyásának gyászos napja, magával vigye az ismeretlenbe. Nagy dolog ez, hiszen megvolt szabva a poggyász súlya, sokan inkább élelmet vagy értéktárgyat vittek volna. Ő azonban fontosnak tartotta, Jézus is vele menjen a száműzetésbe. Ez a korpusz került 2015-ben a tatai keresztre, hű mása pedig a szőgyénire, hogy égi hídként kösse össze a két települést.

Tatán és környékén 135 Szőgyénből elűzött család talált befogadó közösséget, ahol az alapoktól újra felépíthették az életüket. Michl József tatai polgármester nagyon elkötelezett a kitelepítettek ügyében, hiszen 2012-ben többek közt az ő hathatós kezdeményezésére nyilvánította április 12-ét a Magyar Országgyűlés a Felvidékről kitelepítettek emléknapjává. Egyre fogy azoknak a száma, akik a kitelepítés embertelenségét személyesen átélték, de családtagjaikban, leszármazottaikban is mélyen él ez a trauma, ezért most is sokan vettek részt a megemlékezésen.

Az emlékkeresztnél kezdődött a rendezvény Nágel Balász tatai klarinétművész és Berényi Kornélia szőgyéni versmondó közreműködésével, majd Vígh Gábor szőgyéni és Michl József tatai polgármesterek szóltak az emlékezőkhöz. Mindketten hangsúlyozták a megbocsájtás szükségességét, még ha a bocsánatkérés várat is magára. Michl József hangsúlyozta, a megbékélést mindig a sértett fél kezdeményezheti mert ő áll azon az erkölcsi magaslaton, ahonnan ezt megteheti. A beszédek után dr. Farkas Zsolt atya szőgyéni esperes-plébános mondott imát a keresztnél, majd megáldotta a jelenlévőket. A jogtalanságok és embertelenségek felidézése közben még az ég napfényes arca is elborult, és meg is könnyezte a kitelepítettek sorsát.

A megemlékezés a városházán folytatódott, ahol elsőként Németh Zsolt országgyűlési képviselő osztotta meg gondolatai a hallgatósággal. Elmondta, párkányi feleségének édesapja, azzal a feltétellel adta hozzá a lányát, hogy a Mária Valéria-hídnak állnia kell. A megbékéléshez a szlovák és a magyar nemzetnek találkoznia kell. A híd már megvan hozzá…., de egyelőre nincs katarzis, nincs feloldozás.
Dr. Szakály Gábor professzor jóvoltából különleges történelmi órán vehettünk részt, Martényi Árpád a Rákóczi Szövetség alelnöke pedig azt hangsúlyozta, hogy a reszlovakizáció tán még a deportálásnál és a lakosságcserénél is ördögibb húzás volt. Bárdos Gyula a CSEMADOK elnöke beszédében kiemelte, hogy szlovák részről nincs politikai akarat a megbékélésre, bocsánatkérésre pedig egyáltalán, de ápolni kell a magyarok közti összetartozást, és így megváltoztathatjuk a jövőt. -bok-

 
<a href=”http://www.svodin.sk/wp-content/uploads/2016/05/kitel-1-Copy.jpg”><img src=”http://www.svodin.sk/wp-content/uploads/2016/05/kitel-1-Copy-150×150.jpg” alt=”kitel – 1 (Copy)” width=”150″ height=”150″ class=”alignnone size-thumbnail wp-image-14250″ /></a>

<a href=”http://www.svodin.sk/wp-content/uploads/2016/05/kitel-4-Copy.jpg”><img src=”http://www.svodin.sk/wp-content/uploads/2016/05/kitel-4-Copy-150×150.jpg” alt=”kitel – 4 (Copy)” width=”150″ height=”150″ class=”alignnone size-thumbnail wp-image-14251″ /></a>

<a href=”http://www.svodin.sk/wp-content/uploads/2016/05/kitel3-Copy.jpg”><img src=”http://www.svodin.sk/wp-content/uploads/2016/05/kitel3-Copy-150×150.jpg” alt=”kitel3 (Copy)” width=”150″ height=”150″ class=”alignnone size-thumbnail wp-image-14252″ /></a>

Comments are closed.