Írta:

A felújított tájházat  június 4-én a Tájházi Találka keretében nyitották meg a látogatók előtt. Farkas Zsolt esperes atya újra szentelte a tájházat, hogy Isten áldása legyen a házon a benne tevékenykedőkön és a látogatókon.

A találka törökkori harcokat felelevenítő próbatételekkel kezdődött  az Aranysólyom Lovagrend szervezésében, ahol 13 diákcsapat versenyzett a község értékes díjaiért. A fődíjat Blahovics Nándor, Kovács Kristóf, Halász Lázár nyerték. A gazdag kultúrprogramban felléptek az iskolák diákjai és az óvoda csoportjai, a Jázmin Népviseletes Asszonykórus Bajótról, a Nánai Színjátszó Csoport Theater Mucsa jelenetével, az IringóTáncStúdió kis és nagy csoportja, sőt a színpadon megjelent maga Südi Iringó is- táncba hívva a jelenlévő gyerekeket. Volt szalmában hempergés és nem utolsó sorban hajnalig tartó tájházi mulatság.

Ahogy már az előző havi számokban erről hírt adtunk, a felújításra azért kellett sort keríteni, mert a víz alámosta a falakat, azok megrepedtek és a ház életveszélyessé vált.  Vígh Gábor polgármester elmondta:  A falakat alábetonoztuk,  és ereszcsatornák is kerültek az épületre. A helyiségeket újra kimeszeltük, ahol kellett vakoltunk, megépítettük a vízelvezető csatornákat, rendbetettük az udvart.  Mivel a község megvásárolta a tájház melletti található házat és telket is, a kettőt egybenyitottuk,mellyel egészen különleges belső tér adódott – ennek kihasználására még gyűlnek az ötletek. Megújult a színpad is, amely kockapadlóból lett összerakva, valamint került a tájházba 20 asztal 40 paddal, mert a régiek már tönkrementek.

A 11 éve átadott szőgyéni tájház a messze környék legautentikusabb tájháza – kezdte ünnepi beszédét Gudmon Ilona az Érsekújvári Thain János Múzeum igazgatónője.  A berendezéshez csupa szőgyéni tárgyakat gyűjtöttünk szőgyéni emberektől , így elértük, hogy a legvalósághűbben tárul elénk  egy 1920-as évekbeli parasztház. Látogatják nem csak a környékről, de távolabbi vidékekről is, hiszen nagyon fontos, hogy a fiatalabb generáció lássa, milyen volt eleink élete – hol, milyen körülmények közt életek együtt generációk. Sajnos egyre fogyatkozik azoknak a száma, akik ezt a szép, de kiegyensúlyozott életet megélték.  A tájház fontosságára akkor döbben rá leginkább az ember, ha például a műszaki állapota miatt be kell zárni. Ilyenkor teszünk olyan engedményeket, hogy kerüljön a házra ereszcsatorna, ami eredetileg nem volt része az épületnek, de a tájház megóvása érdekében ez elkerülhetetlen lett.

Másnap Svajcer Edina tárlatvezetővel és dokumentátorral járjuk végig az épületegyüttest. A szőgyéni tájház, többek közt azért is különleges, mert a mellette található épületben a helyi ásatásokból származó kiállítási anyag látható a Thain János Múzeum gondozásában, de a tájház is a múzeum kihelyezett expozíciója – kezdi a bemutatást Edina.

A tájház négyes felosztású – tiszta szoba, konyha, hátsó szoba, kamra. Mivel jómódú parasztember portájáról beszélünk, ehhez kapcsolódott még az istálló és a nagy méretű pajta. Ki ne felejtsük, a minden akkori portán megtalálható nyári konyhát és az ólakat. Egy 18 méter mély kút is található az udvaron, valamint egy régi körtefa, amely ha beszélni tudna, sok érdekességet elárulhatna…

Épp, amikor a riport készül, Esztergomból jön két látogató.  Sok ismerettel rendelkeznek a környékről és érdeklődve hallgatják Edina tárlatvezetését. – Régészeti múzeumunkban a község területén végzett ásatások során előkerült tárgyak vannak  kiállítva. A leglényegesebbek a legyeli kultúrából származó leletek, melyek Szőgyént régészeti körökben ismertté tették. A Kr. előtti 5. évezred első feléből egy föld-fa szerkezetű palánkvárral körülvett rézkori települést tártak fel a Busa hegyen – mély árokkal, lakóházakkal, temetőkkel.  A kör alakú földvár nem csak erődítményként, de Hold-szentélyként is működött, hiszen a négy bejárata a holdkelte és holdnyugta irányában voltak tájolva, figyelembe véve a téli és nyári hónapokat. Ez igazi raritás, mert ilyen rotunda típusú építmény igen ritka, és az akkor élt emberek figyelemreméltó csillagászati tudásáról tesz bizonyságot. Ezen a lelőhelyen találták meg azt azokat az antropomorf edényeket, melyek “szőgyéni edényekként” kerültek be a régészeti lexikonokba. Ezeket kizárólag áldozati célokra használták. És mivel községünkben három nagy ásatás is folyt az elmúlt évtizedekben, kerültek a felszínre leletek a badeni kultúrából, a bronzkorból, a korai vaskorból, a középkorból. Ezen tárgyak java részét persze elvitték a nagy múzeumok, de az itt kiállított különlegességekből is képet alkothat az idelátogató az elmúlt korokról.

Most, hogy megújultunk, szeretettel várunk minden egyéni érdeklődőt, iskolai osztályokat, turistacsoportokat, akik bele szeretnének kukkantani a régmúltba és dédapáink életkörülményeibe.

Bokor Klára

tájház0 tájhaz3 tájhaz4 tájhaz5 tájhaz6 tájház2 (Copy)

Comments are closed.