Megújult a Hősök Szobra Szőgyénben

Megújult a Hősök Szobra Szőgyénben

“Hősök emlékére ez a szent jel itt, kiknek példája oktat és hevít.”

Szőgyén Község Önkormányzata, valamint az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság és a XX. Század Intézet, Magyarország Kormánya nemzetpolitikai stratégiájához igazodva támogatást nyújtott az I. világháború áldozatainak emlékműve, a Hősök Szobra felújítására. Az 1924-ben emelt – véleményem szerint páratlanul szép és arányos – emlékmű az évek során kicsit megkopott, a keresztről hiányzott a korpusz, a talapzaton és a kovácsoltvas kerítésen is nyomot hagyott az idő vasfoga. Ráfért hát a felújítás, hogy méltóképpen tudjuk fejet hajtani azok előtt, akik 100 évvel ezelőtt vérüket áldozták a hazáért.

A vasárnapi szentmisét Farkas Zsolt szőgyéni esperesplébános a hősökért mutatta be. ” A katonák legtöbbje nem hatalmi érdekből harcolt. Egymásért küzdöttek, képesek voltak az életüket is feláldozni saját bajtársaikért, akikkel összekovácsolta őket a sok rossz és a szenvedés. Aki képes feláldozni életét, az a legnagyobb szeretetet nyilvánítja ki” – hangsúlyozta az atya szentbeszédében.

A szentmise után az ünneplők a templom melletti emlékhelyen a helyi cserkészek és hagyományőrzők díszőrsége mellett rótták le kegyeletüket a hősök előtt.

Sárai Balázs Wass Albert: Mikor a bujdosó Istennel beszél érzékeny húrokat pengető szavalata után Szantner Gábor a József Ágost Emléktársaság, a főherceg hagyományának ápolója mondta el ünnepi beszédét.  “Az 1914-ben kitört Nagy Háborúban az Osztrák-Magyar Monarchia volt az egyetlen olyan hadviselő fél, amely nem területi hódítások érdekében vetette be hadseregét. A császárért, királyért és hazáért mundért felvevő honvéd bakák, huszárok, tüzérek és műszakiak soraiban számos magyar- és németszőgyéni teljesített szolgálatot. Az első világégés poklában a magyarszőgyéniek közül ötvennyolcan, míg Németszőgyén fiai közül ötvenhatan áldozták életüket hazájukért.”

“Nem haltak ők hiába. A hazaszeretet mártírjainak vére igazságért kiállt az égbe. Ezt az imát az Isten meghallgatja!” – idézte végezetül Szantner Gábor gróf Apponyi Albert veretes sorát, amely az 1926-ban felavatott jászberényi Huszárszobor talapzatán olvasható. Szantner úr még doberdói fát is adományozott a községnek, amelyet a szobor körüli kertben ültettek el.

Vígh Gábor szőgyéni polgármester megköszönte mindenki munkáját, aki kivette részét a felújításból és az ünnepség szervezéséből, majd Pálmai József dömösi nyugalmazott tanár katonanótái melegítették szívünket a metsző, hideg szélben. Zsolt atya imát mondott a hősökért “Akikért most imádkozunk, azok nem kímélték önmagukat, sőt életüket és vérüket áldozták azért a földért, amelyet a Gondviselés jelölt ki számukra, hogy ez legyen a mi hazánk. Minket pedig segíts kegyelmeddel, hogy ezt a drága vérrel szerzett és megvédelmezett hazát odaadóan és önfeláldozóan szeressük, és érte dolgozni meg ne szűnjünk.” Ezt követően megáldotta a felújított emlékhelyet, az ünneplők pedig elhelyezték koszorúikat, virágjaikat és mécseseiket a talapzaton. -bokor-

0-2 1 2 3 4 5 7 8

Fő támogató

bga-620x330

Kevés szemtanú tért vissza a doni pokolból

A regionális Limes -Anavum Honismereti Társulás kezdeményezésére tavaly emlékeztek meg először a “doni katasztrófáról” Párkányban. Az idén Szőgyénben folytatódott ez a hagyományteremtő céllal életre hívott  emlékezés, melynek különlegessége, hogy pontosan 75 éve 1943. január 12-13-án indította a szovjet hadsereg azt a nagy erejű támadást, amely a második világháború legnagyobb magyar katasztrófáját eredményezte. 

Bréda Tivadar a Limes-Anavum Honismereti Társulás tagja elmondta,”egy hosszú molinóra 32 település hősi halottainak nevei kerültek, de nem csak a hősi halottakra, de a hadiárvákra, hadiözvegyekre és azokra is emlékezünk, akik visszatértek és tanúságot tettek az elképzelhetetlen szenvedésekről.”

A megemlékezés a Nagyboldogasszony-templomban kezdődött, ahol Farkas Zsolt atya szentmisét mutatott be a hősökért, és a kultúrház előtti emlékparkban folytatódott. Köszöntőjében Vígh Gábor polgármester elmondta,  a doni katasztrófa kapcsán minden elhunyt szőgyénire emlékezünk, akik a második világháborúban vesztették életüket. S mivel nagyon sokan a helyiek közül a doni harcokban estek el, ezért került annak idején a II. világháborús emlékmű alá egy marék föld is a Don folyó környékéről.

A történelmi visszaemlékezést Dr. Ravasz István alezredes, hadtörténész és muzeológus tartotta.

“…Ha a magyar 2. hadsereget a szemben álló szovjet, akár a szövetséges német  hadsereg harcértékével vetjük össze, erején felüli helytállást tanúsított. Nem áldozatul dobták oda a szövetségi hűség oltárára. A honvédeket győzni, pontosabban részt venni küldték a keleti hadszíntérre, hogy ott legyenek a német győzelem kivívásánál. … A kivonuló csapatoknál is kimutatható ez a hit, de amikor már a Don nyugati partjain a betonkeményre fagyott földbe ásva, 30-40 fokos hidegben várták a szovjet haderő támadását, a végső győzelembe vetett hitük már nem volt sehol. … Ez volt az a pillanat, amikor a Don mentén kiépített cérnavékony állásokból a magyar honvédek talán utolsó levelükben idézhették a Nagy Háború katonaköltője, Gyóni Géza sorait: A kis fiunkat édes lelkem, Csókold meg holnap is helyettem, Mert holnap nem lesz néki apja.. Mert rohannom kell új rohamra. … A 2. hadsereg közel egy éves tevékenysége alatt 125 ezer honvédet és munkaszolgálatost vesztett. Közel 30 ezren estek hadifogságba vagy tűntek el a végtelen orosz mezőkön. 50 ezren haltak hősi halált. Gondoljunk csak bele, 125 ezer katona, negyedmillió család, amely elvesztette egy vagy több tagját, s nem egy esetben magva szakadt több évszázados famíliáknak.”

Az emlékezésen részt vett Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének küldötte, Vida Csaba alezredes, katonai attasé. Verset mondtak Méri Mátyás és ifj. Zsákovics László, Pálmai József pedig gyönyörű énekeivel gazdagította a műsort. Szívhez szólóak voltak a Nagyölved-Szőgyén aranysávos dalárda katonadalai, melyek nem egy emlékezőt megríkattak. Közreműködtek még az oroszkai Military Historical Musseum katonai hagyományőrzői, a 9. Vörössipkás Zászlóalj Felvidéki hagyományőrzői valamint a 32. sz. Szent Mihály Cserkészcsapat.

A 22.00 óráig tartó virrasztáson felolvasták Bokor Klára Elrabolt évek könyvéből Fábián Ferenc (1920- 2013) visszaemlékezését. -bok-

IMG_9715 (Copy) IMG_9704 (Copy) IMG_9679 (Copy) IMG_9675 (Copy) IMG_9650 (Copy)

Hit és hűség

A Március idusi emlékezésekhez kapcsolódóan, március 17-én került sor Csáky Pál a „Pacsirta éneke” című kisregényéből íródott „Hit és Hűség”színpadi játékának bemutatására a kultúrház színháztermében. A háromszereplős darabot Boráros Imre Kossuth – díjas, Esterházy János – emlékéremmel kitüntetett színművész, felesége Petrécs Anna színművésznő és Tarics Péter alakította.  Az eseményre meghívást kapott Tata város önkormányzata, akivel az idei évben a húsz éve tartó testvértelepülési kapcsolatot ünnepeljük, valamint a szintén testvértelepülés Bajót önkormányzata, a Dunabogdányi Esterházy János Társaság képviselői, valamint a helyi lakosság. A megnyitóban Csáky Pál író, közszereplő, EU parlamenti képviselő ajánlotta a színpadi játékot, mely a felvidéki magyarság százéves történelmére tekint vissza.

csáky csaky2

Legyünk bátrak! Ne féljünk!

Legyünk bátrak! Ne féljünk!

Március 15-én a koszorúzással egybekötött történelmi megemlékezés az 1948-49-es szabadságharcra az iskola udvarán vette kezdetét Görgei Artúr szobránál, az MKP helyi alapszervezete és a Szőgyén Öröksége Társulás szervezésében. Elsőként Farkas Zsolt esperes – plébános mondott imát a hősökért. Megtisztelte a rendezvényt Magyarország pozsonyi nagykövetségének titkára Dóczi András, aki Orbán Viktor miniszterelnök szavait tolmácsolta az emlékezőknek.

Menyhárt József, az MKP országos elnöke az ünnepség szónokaként volt jelen. Velünk ünnepeltek az MKP érsekújvári járási elnökség tagjai, a Csemadok Érsekújvári Területi Választmánya elnökségének tagjai, Vígh Gábor polgármester és az önkormányzat képviselői, helyi szervezetek, közösségek és intézmények küldöttei, akik elhelyezték az emlékezés, és a kegyelet koszorúit a tábornok szobránál.

Az iskola diákjai történelmi, zenés emlékműsorral idézték vissza a 189 évvel ezelőtti eseményeket. Közreműködött Dékány Norbert versmondó, a katonai hagyományőrzők és a cserkészek.

Az emlékezők közt minden korosztály képviseltette magát, felnőttek, iskolás gyermekek, fiatalok és időskorúak egyaránt. A dicső napokra való emlékezést Menyhárt József, Ady Endre: A Tűz csiholója című versét idézve kezdte. „Csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek….” Buzdító, reményt keltő szavaival ezt a bátorságot ajánlotta az emlékezők szívébe.

„Az 1848-as év történéseit nem láttuk videofelvételeken, nem tudtuk megnézni a világhálón, nem tölthettük le az okos-telefonunkon, mégis itt él a szívünkben. A márciusi ifjak, akik elkezdték a dicső utat, nem féltek. Nem tudhatták, mit hoz a holnap, mégis bátrak voltak. Az 1848 – 49- es események legfőbb üzenete számunkra, hogy legyünk bátrak, és ne féljünk!” – mondta a szónok. A Himnusz eléneklésével és a katonai hagyományőrzők díszlövésével zárult az emlékezés.

Berényi Kornélia

1. oldal-1 1.oldalra-3 1oldal-2

FECSKÉM, FECSKÉM...

FECSKÉM, FECSKÉM…

Korpás Évát és Zenekarát január 28-án hallhatta a közönség községünk színháztermében. A Fecském címet viselő korong zenei hanganyaga befogadó fülekre és  szívekre talált a X. Téli Színházi Esték keretében.

(Énekesi pályafutását  komáromiként a Hajós és a pozsonyi Ifjú Szivek néptáncegyüttesekben kezdte, majd 14 éven át a budapesti Tükrös zenekar énekese volt. E zenekar énekeseként 2001-ben átvehette a Népművészet Ifjú Mestere címet. A „Szatmári muzsika az 1900-as évekből“ c. lemezüket a Magyar Művészeti Akadémia díjával jutalmazták. 2010-ben pedig Magyarország legrangosabb zenei díjátadóján a „Mi Mezőségünk“ c. lemezükért Fonogram díjban részesült. 2011-ben a Rendhagyó Prímástalálkozó hanghordozója is elnyerte az év népzenei albuma címet, a Fonogram díjat. 2014-ben pedig a Mikola Anikó-díjat, melyet minden évben a hazai magyar művészeti életben tevékenykedő, humánus és közösségi értékeket képviselő, létrehozó nőnek ítélnek oda. Forrás: világháló)

Sokoldalú énekművészünk elmondta, az autentikus népdal műfajától indult, de ma már egészen különleges, újszerű zenei hangzásokkal is kisérletezik, mint a dob és a szaxofon egyvelege. Hisz az értékekben, a népdalok által közvetített kincsekben, melyet dalaiban életre kelt, hogy közénk hívja a múltat, mélázva letűnt korok hangulatán.  Az album egyik megálmodója és a billentyűs hangszerek megszólaltatója Madarász András volt, de közreműködött a koncerten a szaxofon mestere, Sipos Dávid is. A zenekar többi tagja, Lelkes Tibor a nagybőgőt szólaltatta meg, Varjú Attila pedig dobolt tökéletes összhangot, egységet alkotva a színpadon. A címadó dal kapcsán az énekesnőt idézve megtudtuk: „(…) Egy kedves madárkáról van szó, aki hol sír, hol nevet, akárcsak mi, emberek. Remélem, az én „Fecském“ másnak is kedves lesz!“

A koncert a népzene, a megzenésített vers, a világzene által énekekbe foglalt gondolatokról szólt újszerű megfogalmazásban; mérhetetlen alázatot, tehetséget és profizmust közvetítve a hallgatóság felé. Az együttes jó példa arra, hogy felvidéki magyarként (magyar tannyelvű iskolákat járva) is lehet boldogulni…                                                                                                                                                                                                       Mgr. Smidt Veronika

DSC_0125 DSC_0123 DSC_0122 DSC_0121

ZENE GÖRBE TÜKÖRBEN (a V4-ek országainak nemzetközi tárlata)

 

ZENE GÖRBE TÜKÖRBEN (a V4-ek országainak nemzetközi tárlata)

Koffer Galéria egy zenei-muzsikusi témát feldolgozó, mintegy 130 karikatúrát bemutató vándorkiállítás. Megálmodója a pozsonyi székhelyű Deja vu klub, akik zenészek révén zenés klubesteket szerveznek. Innen jött az ötlet a zene és a humor ötvözésére, melyet nemzetközi karikaturista művészek bevonásával próbaltak „életre kelteni“.

A galéria első tárlata még 2001-ben indult útjára Jazz-foto Slovakia címmel, s ennek folytatása lett a Zene görbe tükörben c. karikatúrákból összeállított tárlatuk. Projektjüket kulturális misszióként „utaztatják“ a visegrádi országokban, mellyel a zene és a képzőművészet összetársítása a cél. Teszik mindezt olyan közeg felé, mely nem tipikus(an) művészetbefogadó.

A művészek, kiállítók névsora:

LENGYELORSZÁG: Michal Graczyk, Henryk Cebula, Jacek Frackiewicz, Darius Pietrzak, Victor Czura, Wieslaw Lipecki, Tadeusz Krotos, Wieslaw B. Boltryk, Andrzej Adamowicz, Miroslav Krziskow, Andrzej Rzepkowski

CSEHORSZÁG: Vladimír Kuba, Jozef Blecha, Roman Kubec, Dr. Jan Tomaschoff, Roman Jurkas

SZLOVÁKIA: Dušan Polakovič, Ivan Kováčik, Simon Matrka, Lubomír Kotrha, Ivan Popovič, Ladislav Berger, Oliver Solga

MAGYARORSZÁG: Békesi Joe, Bacsa Gergely, Tóth Antal – Tónió, Rák Béla, Marabu, Bene Erzsébet, Dluhopolszky László, Herman János, Lehoczki Károly, Fábry János, Bodola György

A kiállítás egyéni úton is megtekinthető a könyvtár nyitva tartása alatt február végéig!

Mgr. Smidt Veronika

DSC_0129 DSC_0133 DSC_0132 DSC_0131 DSC_0130

A LÚDAS MATYIN JÁRTUNK

A LÚDAS MATYIN JÁRTUNK  (KÖZÉP-EURÓPA EGYETLEN KŐCIRKUSZÁBAN!)

Fővárosi Nagycirkusz Fazekas Mihály (magyar költő és botanikus) születésének 250. évfordulója alkalmából választotta a töretlen népszerűségnek örvendő elbeszélő költemény feldolgozását (2016-os évadjának fő programjául). A népmesei motívumokra épülő összművészeti produkciót január 22-én, a Magyar Kultúra Napján láthatta a cirkuszművészetért rajongó közönség. A darab kísérleti szándékkal indult, melyben az igazgató egyszerre szerette volna megőrizni és megújítani  az elődök munkáját, és új utat keresni ezen művészeti ág megújítási folyamatában, mint tudjuk, hatalmas sikerrel.  Az artistamutatványok, állatszámok, báb- és táncművészet mellett, neves színészeket is szerepeltetett a porondon. Láthattuk Felföldi Anikót (Matyi anyja) és Konter Lászlót (Döbrögi)  Jászai Mari-díjas színművészeket, a főszerepet (Lúdas Matyi) pedig az egri Gárdonyi Géza Színház fiatal, tehetséges színművésze Endrédy Gábor alakította. Az előadás első jelenetében ismert háziállatok: csacsik, malackák, kiskecskék, kutyusok vonzották elsősorban a gyerekszempárok tekintetét, nem beszélve az elefánt óriásbábról, melyet a Kabóca Bábszínház tervezői készítettek az igazi „eli“ élethű másaként.  Az igazi meglepetést a hét lúdanyótól kaptuk, akik az artistamutatványokon túl más művészeti értékeket is elénk tártak, megtestesítve a szelídség, hűség, szorgalom, alázat, tisztaság, egyensúly, irgalom értékkategóriáit.  Fekete Péter igazgató a darabbal kapcsolatos interjújában kifejtette: „ahhoz, hogy a felnövekvő új generáció a cirkuszművészetet kreatív, elgondolkodtató, vitákra és beszédekre inspiráló művészeti ágként ismerje meg, fontos, hogy ismerjék a cirkuszművészet nyelvét és nyelvezetét, ami nem más, mint az emberi teljesítőképesség határait feszegető, a kitartást, az ügyességet, az egyensúlyt tökélyre fejlesztő gyönyörű csoda.“

Lenyűgöző volt látni, ahogyan a sok szépség, melyet a művészetek nyújthatnak egységgé tud összeállni a porondon. Korra, nemre való tekintet nélkül maradandó élményt nyújtott mindannyiunknak.

(Megj.: Hollandia után Magyarország került fel másodikként Európában a cirkuszművészet,  a szellemi örökség nemzeti listájára! Az elismerést Fekete Péter, a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztos vette át Puskás Imre kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkártól, melynek mi is részesei voltunk.)

                Mgr. Smidt Veronika

20170122_172953

Igazi szőgyéni vásár

Igazi szőgyéni vásár

Fények, illatok, gőzölgő forralt bor, “kapusztnyica”, szőgyéni lepény, csülkös pacal, süllő, vadgulyás, kézműves termékek, házi sütésű kalácsok, sütemények és forgatag a helyi karácsonyi vásárban. 

A négy szervező: Fazekas Gizella, Koncser Erika, Halász Norbert és Volter Péter  is elégedettek . Az immár hatodik alakommal szervezett vásár egyre népszerűbb, úgy az árusok, mind a lakosok körében. A szervezők közül Fazekas Gizi elmondta: Amikor hat éve nekikezdtünk a helyi termékek vásárának szervezéséhez, felmerült, mennyibe fog ez kerülni. Már akkor mondtam, ez nem pénz, de hozzáállás kérdése. Ha vannak, aki szívvel-lélekkel tudnak tenni azért, hogy a helyi emberek kivihessék a térre egészséges, finom és egyedi portékájukat, akkor menni fog. Jóleső érzés látni, hogy invitálásunkra a több mint negyven árus reagált. Ezek többsége szőgyéni, idegen árusok csak olyan termékekkel jöhettek, amilyeneket a helyiek nem tudtak kínálni.

A község és a Scheuden járulékos szervezet biztosította a rendezvény anyagi hátterét és a “kapusztnyicát” is ingyen mérték a lakosoknak. A már jól bevált séf Ľudovít Hulička főzte igazán ízletesre, Benye Mária, Harangozó Margit és Tóth Mária pedig osztotta az éhes vásározóknak

Bizony volt sok minden – rengeteg fajta kézimunka, cserépedények, bizsuk, szobrok, naptárak, könyvek, asztali díszek, gyertyák, játékok, sálak, szappanok – felsorolni is nehéz. Házi termékekből is sok finomságot hoztak a helyiek – hogy csak a különlegességeket említsem – zöld dió-, csipkebogyó- és kökénylekvár, Őrség Zöld Aranya 2016-os országtorta, kőtés, mézbor, szárított szeder és berkenye, homoktövis itóka. Szinte senki se távozott üres kézzel. Ennyi kreatív szőgyénit! – mondta Dukony Magdolna elismerően.

Meg lehetett venni a vásáron a színházi bérletjegyet, lehetett üzenni a Jézuskának, a cserkészek adományokat gyűjtöttek a szőgyéni rászorulóknak, vendégül láttuk a Bajót testvérvárosi küldöttségét, a Mikulás is osztogatta a cukorkát – még a kicsit rosszabb gyerek is az ölébe ülhetett, mert olyan feledékeny, hogy a virgácsát is otthon hagyta. Bár a benti vásár az est leszálltával bezárt, a főtéren még éjfélig folyt a vigadalom.