FECSKÉM, FECSKÉM...

FECSKÉM, FECSKÉM…

Korpás Évát és Zenekarát január 28-án hallhatta a közönség községünk színháztermében. A Fecském címet viselő korong zenei hanganyaga befogadó fülekre és  szívekre talált a X. Téli Színházi Esték keretében.

(Énekesi pályafutását  komáromiként a Hajós és a pozsonyi Ifjú Szivek néptáncegyüttesekben kezdte, majd 14 éven át a budapesti Tükrös zenekar énekese volt. E zenekar énekeseként 2001-ben átvehette a Népművészet Ifjú Mestere címet. A „Szatmári muzsika az 1900-as évekből“ c. lemezüket a Magyar Művészeti Akadémia díjával jutalmazták. 2010-ben pedig Magyarország legrangosabb zenei díjátadóján a „Mi Mezőségünk“ c. lemezükért Fonogram díjban részesült. 2011-ben a Rendhagyó Prímástalálkozó hanghordozója is elnyerte az év népzenei albuma címet, a Fonogram díjat. 2014-ben pedig a Mikola Anikó-díjat, melyet minden évben a hazai magyar művészeti életben tevékenykedő, humánus és közösségi értékeket képviselő, létrehozó nőnek ítélnek oda. Forrás: világháló)

Sokoldalú énekművészünk elmondta, az autentikus népdal műfajától indult, de ma már egészen különleges, újszerű zenei hangzásokkal is kisérletezik, mint a dob és a szaxofon egyvelege. Hisz az értékekben, a népdalok által közvetített kincsekben, melyet dalaiban életre kelt, hogy közénk hívja a múltat, mélázva letűnt korok hangulatán.  Az album egyik megálmodója és a billentyűs hangszerek megszólaltatója Madarász András volt, de közreműködött a koncerten a szaxofon mestere, Sipos Dávid is. A zenekar többi tagja, Lelkes Tibor a nagybőgőt szólaltatta meg, Varjú Attila pedig dobolt tökéletes összhangot, egységet alkotva a színpadon. A címadó dal kapcsán az énekesnőt idézve megtudtuk: „(…) Egy kedves madárkáról van szó, aki hol sír, hol nevet, akárcsak mi, emberek. Remélem, az én „Fecském“ másnak is kedves lesz!“

A koncert a népzene, a megzenésített vers, a világzene által énekekbe foglalt gondolatokról szólt újszerű megfogalmazásban; mérhetetlen alázatot, tehetséget és profizmust közvetítve a hallgatóság felé. Az együttes jó példa arra, hogy felvidéki magyarként (magyar tannyelvű iskolákat járva) is lehet boldogulni…                                                                                                                                                                                                       Mgr. Smidt Veronika

DSC_0125 DSC_0123 DSC_0122 DSC_0121

ZENE GÖRBE TÜKÖRBEN (a V4-ek országainak nemzetközi tárlata)

 

ZENE GÖRBE TÜKÖRBEN (a V4-ek országainak nemzetközi tárlata)

Koffer Galéria egy zenei-muzsikusi témát feldolgozó, mintegy 130 karikatúrát bemutató vándorkiállítás. Megálmodója a pozsonyi székhelyű Deja vu klub, akik zenészek révén zenés klubesteket szerveznek. Innen jött az ötlet a zene és a humor ötvözésére, melyet nemzetközi karikaturista művészek bevonásával próbaltak „életre kelteni“.

A galéria első tárlata még 2001-ben indult útjára Jazz-foto Slovakia címmel, s ennek folytatása lett a Zene görbe tükörben c. karikatúrákból összeállított tárlatuk. Projektjüket kulturális misszióként „utaztatják“ a visegrádi országokban, mellyel a zene és a képzőművészet összetársítása a cél. Teszik mindezt olyan közeg felé, mely nem tipikus(an) művészetbefogadó.

A művészek, kiállítók névsora:

LENGYELORSZÁG: Michal Graczyk, Henryk Cebula, Jacek Frackiewicz, Darius Pietrzak, Victor Czura, Wieslaw Lipecki, Tadeusz Krotos, Wieslaw B. Boltryk, Andrzej Adamowicz, Miroslav Krziskow, Andrzej Rzepkowski

CSEHORSZÁG: Vladimír Kuba, Jozef Blecha, Roman Kubec, Dr. Jan Tomaschoff, Roman Jurkas

SZLOVÁKIA: Dušan Polakovič, Ivan Kováčik, Simon Matrka, Lubomír Kotrha, Ivan Popovič, Ladislav Berger, Oliver Solga

MAGYARORSZÁG: Békesi Joe, Bacsa Gergely, Tóth Antal – Tónió, Rák Béla, Marabu, Bene Erzsébet, Dluhopolszky László, Herman János, Lehoczki Károly, Fábry János, Bodola György

A kiállítás egyéni úton is megtekinthető a könyvtár nyitva tartása alatt február végéig!

Mgr. Smidt Veronika

DSC_0129 DSC_0133 DSC_0132 DSC_0131 DSC_0130

A LÚDAS MATYIN JÁRTUNK

A LÚDAS MATYIN JÁRTUNK  (KÖZÉP-EURÓPA EGYETLEN KŐCIRKUSZÁBAN!)

Fővárosi Nagycirkusz Fazekas Mihály (magyar költő és botanikus) születésének 250. évfordulója alkalmából választotta a töretlen népszerűségnek örvendő elbeszélő költemény feldolgozását (2016-os évadjának fő programjául). A népmesei motívumokra épülő összművészeti produkciót január 22-én, a Magyar Kultúra Napján láthatta a cirkuszművészetért rajongó közönség. A darab kísérleti szándékkal indult, melyben az igazgató egyszerre szerette volna megőrizni és megújítani  az elődök munkáját, és új utat keresni ezen művészeti ág megújítási folyamatában, mint tudjuk, hatalmas sikerrel.  Az artistamutatványok, állatszámok, báb- és táncművészet mellett, neves színészeket is szerepeltetett a porondon. Láthattuk Felföldi Anikót (Matyi anyja) és Konter Lászlót (Döbrögi)  Jászai Mari-díjas színművészeket, a főszerepet (Lúdas Matyi) pedig az egri Gárdonyi Géza Színház fiatal, tehetséges színművésze Endrédy Gábor alakította. Az előadás első jelenetében ismert háziállatok: csacsik, malackák, kiskecskék, kutyusok vonzották elsősorban a gyerekszempárok tekintetét, nem beszélve az elefánt óriásbábról, melyet a Kabóca Bábszínház tervezői készítettek az igazi „eli“ élethű másaként.  Az igazi meglepetést a hét lúdanyótól kaptuk, akik az artistamutatványokon túl más művészeti értékeket is elénk tártak, megtestesítve a szelídség, hűség, szorgalom, alázat, tisztaság, egyensúly, irgalom értékkategóriáit.  Fekete Péter igazgató a darabbal kapcsolatos interjújában kifejtette: „ahhoz, hogy a felnövekvő új generáció a cirkuszművészetet kreatív, elgondolkodtató, vitákra és beszédekre inspiráló művészeti ágként ismerje meg, fontos, hogy ismerjék a cirkuszművészet nyelvét és nyelvezetét, ami nem más, mint az emberi teljesítőképesség határait feszegető, a kitartást, az ügyességet, az egyensúlyt tökélyre fejlesztő gyönyörű csoda.“

Lenyűgöző volt látni, ahogyan a sok szépség, melyet a művészetek nyújthatnak egységgé tud összeállni a porondon. Korra, nemre való tekintet nélkül maradandó élményt nyújtott mindannyiunknak.

(Megj.: Hollandia után Magyarország került fel másodikként Európában a cirkuszművészet,  a szellemi örökség nemzeti listájára! Az elismerést Fekete Péter, a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztos vette át Puskás Imre kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkártól, melynek mi is részesei voltunk.)

                Mgr. Smidt Veronika

20170122_172953