Fitoplazma

Néhány pontban összefoglaljuk, amit a kistermelőknek érdemes tudni a betegség tüneteiről, terjedéséről és a hatékony védekezési lehetőségekről.

1)A szőlő legpusztítóbb fitoplazmás betegsége

- karantén károsító, az emberre nem veszélyes, a borkészítés során a borba nem kerül bele

2) Nem gyógyítható a betegség

- ellene nem hatnak a növényvédő szerek, a fitoplazma a növény háncsszövetében él és szaporodik

3) Terjedése

- fertőzött szaporítóanyaggal

- a fertőzés terjesztőjével-átvivőjével, az amerikai szőlőkabócával (Scaphoideus titanus)

- szőlőről szőlőre az amerikai szőlőkabóca közvetítésével

4) A védekezés kulcsa

- a betegség terjedésének megállítása és a megelőzés

5) Nehéz a korai felismerés

- sokszor nehezen azonosíthatóak és összetéveszthetőek más korokozók tüneteivel

- csak laboratóriumi vizsgálattal igazolható a betegség jelenléte

Az elmúlt évben az emberek nem sok figyelmet szenteltek ennek a betegségnek, sok esetben a levelek sárgulását a csapadékhiánynak rótták fel, csak a fonákjuk felé forduló levelek, a nem beérett vesszők észlelése után kezdték el kérdezgetni, hogy mi történik a szőlővel.

     Metszés előtt vagyunk, így ez az első lépés a betegség terjedésének megállításához és a megelőzéséhez. A metszés és a metszési nyesedék szakszerű kezelése tovább ritkítja a tojás alakjában áttelelő állományt. Kis szőlészeteknek ajánlatos a lemetszett vesszők kihordása az ültetvényeikből és mihamarabbi elégetése. Már ezzel megalapozhatják a szőlőkabóca felszaporodását. Az eredményes megelőzésben ez talán az egyetlen lépés, amit a gazda megtud tenni egyedül.

A továbbiakban viszont már kiemelten fontos az összehangolt védekezés a szomszédos ültetvényekkel, mert a kezeletlen környék folyamatos fertőzési nyomást jelent.

Maga a betegség ellen nincs hatékony vegyszeres védekezés, csak az amerikai szőlőkabóca ellen tudunk vegyszerekkel védekezni. Ehhez viszont szükséges a kabócalárvák jelenlétének megfigyelése a levél fonáki részén, valamint az amerikai szőlőkabócák monitorozása sárga ragacslapok kihelyezésével és a kártevő életciklusának ismerete.

Az amerikai szőlőkabóca életciklusa

Most érkezett el az első komoly megmérettetés: a fertőzött tőkék likvidálása az ültetvényekből. Ez azt jelenti, hogy tövestől kell a tőkéket kivenni, és mihamarabb elégetni. Úgyszintén mihamarabb el kell távolítani az ültetvényből és elégetni a metszéskor levágott nyesedéket.

     Talán ez az egyetlen olyan művelet a fytoplazma elleni védekezésben, amikor nem azt kell várni, hogy majd az állami szervek megsegítenek, hanem saját magunknak kell a munkát elvégezni.

     Sajnos az elhanyagolt szőlőterületekkel, amennyiben a tulajdonosaik nem gondolják meg magukat, és önszántukból nem tesznek lépéseket azok felszámolására, jelen pillanatban nem tudunk mit kezdeni. Már folynak egyeztetések, hogy milyen formában lehetne ezeket felszámolni, de ezek még nagyon gyerekcipőben járnak. Addig is nem marad más, csak bízni a tulajdonosok vagy a használók józan gondolkodásában.

     Ez a betegség megköveteli, hogy összefogjanak a gazdák, nem csak helyi szinten, de az egész régióban, mert gyors és jól szervezett munkára lesz szükség, a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elterjedésének megfékezésére.

https://youtu.be/Fj2GEuSRcDg?si=75PsVXjXVScuHVkI