Szentmisék rendje – Szőgyén

Poriadok sv. omší – Svodín

 

  1. november 20. – november 27.

 

Vasárnap

Nedeľa  

 

 

8.00

 

10.30

Évközi XXXIV. vasárnap

Krisztus, a mindenség királya

† Kišš Ľudovít, manželka Anastázia a starí rodičia Kiššoví a Horňákoví

Hálából-Baba mama klub tagjaiért

Hétfő

Pondelok

  Nem lesz szentmise
Kedd

Utorok

17.00 Szent Cecília szűz és vértanú emléknapja

Élő és † családtagokért

Szerda

Streda  

17.00 Szent I. Kelemen pápa és vértanú emléknapja

 

Csütörtök

Štvrtok

17.00

 

Dung-Lac Szent András és vértanú társai emléknapja

† Kunyík Imre, neje Ilona és szőleik

Péntek

Piatok

17.00

 

Alexandriai Szent Katalin szűz és vértanú emléknapja

† Elzer János, neje Ilona, gyermekeik:

† Eszter és Árpád és unokájuk Péter

Szombat

Sobota

8.00

 

Vasárnap

Nedeľa  

 

8.00

10.30

Ádvent I. vasárnapja

 

Hívekért

 

Karácsonyi gyóntatás a párkányi esperesi kerületben, 2016

December 10. (szombat)

9.30: Muzsla

9.30: Ebed

9.30: Béla

9.30: Sárkány

9.30: Libád

11.00: Köbölkút

11.00: Kőhídgyarmat

11.00: Bart

December 11. (vasárnap)

14.00: Kéménd

14.00: Kisgyarmat

14.00: Páld

15.30: Garamkövesd

15.30: Helemba

15.30: Kicsind

December 15. (csütörtök)

15.00: Leléd

16.00: Bajta

December 17. (szombat)

10.30: Szőgyén

10.30: Szalka, Bajta

14.00: Bény

14.00: Kéty

16.00: Párkány

December 18. (vasárnap)

16.00: Párkány

Nyitott kapuval

 

várta Nagyboldogasszony-templomunk a Szőgyén Öröksége Társulás  által szervezett “Nyitott Templomok Napja” rendezvényre  a látogatókat. Fontos is a templom tárt kapuja, hiszen nem tudhatjuk, ki mikor érzi úgy, elüldögélne Isten jelenlétében,  de sajnos manapság zárni kell minden templomot. Az azonban értékelendő, hogy a mi templomunk előtere minden nap nyitva áll a napközben imádkozni vágyók előtt.

A rendezvény apropóját a község első írásos emlékének 860. évfordulója és a Nagyboldogasszony-templom 215 éve történt újraszentelése adta. Az első ízben megrendezett nap egészen különlegesre sikeredett.

Leboc  Szabolcs a SzÖT elnöke üdvözölte az egybegyűlteket. Elmondta “Társulásunk a falunkban működő kulturális és történelmi értékeket őrző és gyarapító szervezetek felkarolását tűzte ki célul, és egyben ernyőszervezetként fogja össze ezeket. Ezen célok mezsgyéjén haladva évente legalább egy rangos eseménnyel járulunk hozzá községünk kulturális gyarapodásához.”

A templom terében “Képbe zárt imák” címen nyílt kiállítás a Szőgyéni Kortárs Galéria alkotásaiból. Kunné Paulusz Györgyi ikonfestő, a szőgyéni alkotótábor rendszeres résztvevője  ünnepi beszédében a szakrális művészet szépségéről szólt. Kiemelte,  a művésznek az a feladata, hogy tükrözze Isten nagyságát, hogy a szemlélők ki tudjanak nyílni az isteni fény felé. A képbe zárt imák mellett a Bajóti Harmónia Kamarakórus gyönyörű énekei  is imaként szálltak az égbe.

Svajcer Barbara és Méri Balázs “Templom és iskola” megható szavalata után a 32. sz. Szent Mihály cserkészcsapat templomunkról készült prezentációját láthattuk.

Lelkiatyánk Farkas Zsolt által bemutatott szentmisén két ereklye is emelte az áhítatot. Az egyik ereklyét a budapesti Szent István Lovagrend hozta, mégpedig Szent István kardját. Tasnádi Gábor így mutatta be az ereklyét: A 2004-es botrányos népszavazás után lovagtársaimmal megvitattuk, kellene egy olyan tárgy, amelyet a Kárpát-medencében körbehordozva elmondhatjuk: összetartozunk. Egy fegyverkováccsal  elkészítettük Szent István királyunk kardjának pontos mását, amely a Koppánnyal vívott csatakor Sóly határában vele volt. 11 évvel ezelőtt elvittük Prágába, mert tudtuk a Szent Vitus székesegyházban őrzik a szent királyunk tulajdonított eredeti kardot. A kettőt összeérintettük és ebben a kardban is benne lett Szent István nemzetkovácsoló és nemzetmegtartó ereje.

A másikat, Szent István milliméteres csontereklyéjét Zsolt atya nemrég találta meg a plébánián. Nem is tudtuk ilyen becses ereklye van a birtokunkban, és most először lett a hívő közösség elé tárva.  Ritka alakalom, hogy két ereklye egyszerre legyen jelen a szentmisén, ezért a két szent ereklyét összeérintették, hogy még inkább meg tudják erősíteni a hívő népet.  A szentmise végén a díszes tartóba foglalt ereklyét és az ereklye kardot megérinthették a hívek is, hogy ők is részesüljenek Szent István óvó, védő és összetartó erejéből.

Még a vártnál is színvonalasabb volt a Tatai Versbarátok Köre által előadott költemények füzére “A szeretet soha el nem múlik”. A verseket az idősebb korosztály tolmácsolta, sokfajta megélt szituációval, tapasztalattal a tarsolyukban, ezért is tudták úgy előadni, hogy sokunkat a szívünk mélyéig megérintettek.

Bátran kijelentem, falunkban Nágel Dezsőnél senki nem tud többet Szőgyén történelméről. Amatőr helytörténészként prezentációval egybekötött előadást tartott a jelenlévőknek Szőgyén történetéről. Sok érdekességet hallottunk tőle, de a téma olyan szerteágazó, hogy idézni nehéz lenne belőle, hiszen már a község megnevezéseit is hosszan lehetne sorolni.

Sor került a”Szőgyéni templomok” gyermekrajzpályázat kiértékelésére. Miután szemrevételeztem a rajzokat, eldöntöttem, nem írok itt nyertest, mert minden rajz szép volt, s mi felnőttek csak gazdagodtunk általuk.

Berényi Kornélia a jubiláló oktatási és kulturális csoportokat méltatta. 65 éves a magyar nyelvű oktatás, 20 éves az Iglice Néptáncegyüttes, 15 éves a 9. Vörössipkás Zászlóalj Felvidéki Hagyományőrző csoport, 15. alkalommal kerül megrendezésre a Csiribiri Kézműves Tábor és szintén 15. alkalommal a Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor.

A Koinonia Együttes a dunabogdányi római katolikus templom együttese, akik vasárnaponként szolgálnak a szentmisén, valamint havonta egy misét énekelnek. A saját számokat éneklő együttes családi muzsikusokból áll, hiszen mindannyian rokoni kapcsolatban állnak. Nagyszerű koncertet hallhattunk tőlük. Velük érkezett hozzánk Franta Teréz is, akinek szüleit 1947-ben telepítették ki Szőgyénből.

A programsorozat a Sacra Corona történelmi film vetítésével folytatódott, Szent László életéről. A templomi miliőben a film még azoknak is élmény volt, akik már látták. A jó akusztika okán a hang betöltötte a teret, s a leszálló est árnyai pedig a templom falait korabeli díszletekké változtatták.

A szép nap betetőzése a “mécsvilágos” szentségimádás volt, ahol többek között hálát adhattunk a szép napért és Kovács Kincső énekével végződött. Köszönet még a templomi énekkarnak is a közreműködésért. –bokor-

Fővédnök: Dr. Farkas Zsolt, Fő támogatók:  Nyitra megye, Szőgyén Község Önkormányzata

templ-5 templ-4 templ-3 templ-2 templ-1

Nyitott kapuval

Nyitott kapuval
várta Nagyboldogasszony-templomunk a Szőgyén Öröksége Társulás által szervezett “Nyitott Templomok Napja” rendezvényre a látogatókat. Fontos is a templom tárt kapuja, hiszen nem tudhatjuk, ki mikor érzi úgy, elüldögélne Isten jelenlétében, de sajnos manapság zárni kell minden templomot. Az azonban értékelendő, hogy a mi templomunk előtere minden nap nyitva áll a napközben imádkozni vágyók előtt.
A rendezvény apropóját a község első írásos emlékének 860. évfordulója és a Nagyboldogasszony-templom 215 éve történt újraszentelése adta. Az első ízben megrendezett nap egészen különlegesre sikeredett.
Leboc Szabolcs a SzÖT elnöke üdvözölte az egybegyűlteket. Elmondta “Társulásunk a falunkban működő kulturális és történelmi értékeket őrző és gyarapító szervezetek felkarolását tűzte ki célul, és egyben ernyőszervezetként fogja össze ezeket. Ezen célok mezsgyéjén haladva évente legalább egy rangos eseménnyel járulunk hozzá községünk kulturális gyarapodásához.”
A templom terében “Képbe zárt imák” címen nyílt kiállítás a Szőgyéni Kortárs Galéria alkotásaiból. Kunné Paulusz Györgyi ikonfestő, a szőgyéni alkotótábor rendszeres résztvevője ünnepi beszédében a szakrális művészet szépségéről szólt. Kiemelte, a művésznek az a feladata, hogy tükrözze Isten nagyságát, hogy a szemlélők ki tudjanak nyílni az isteni fény felé. A képbe zárt imák mellett a Bajóti Harmónia Kamarakórus gyönyörű énekei is imaként szálltak az égbe.
Svajcer Barbara és Méri Mátyás “Templom és iskola” megható szavalata után a 32. sz. Szent Mihály cserkészcsapat templomunkról készült prezentációját láthattuk.
Lelkiatyánk Farkas Zsolt által bemutatott szentmisén két ereklye is emelte az áhítatot. Az egyik ereklyét a budapesti Szent István Lovagrend hozta, mégpedig Szent István kardját. Tasnádi Gábor így mutatta be az ereklyét: A 2004-es botrányos népszavazás után lovagtársaimmal megvitattuk, kellene egy olyan tárgy, amelyet a Kárpát-medencében körbehordozva elmondhatjuk: összetartozunk. Egy fegyverkováccsal elkészítettük Szent István királyunk kardjának pontos mását, amely a Koppánnyal vívott csatakor Sóly határában vele volt. 11 évvel ezelőtt elvittük Prágába, mert tudtuk a Szent Vitus székesegyházban őrzik a szent királyunk tulajdonított eredeti kardot. A kettőt összeérintettük és ebben a kardban is benne lett Szent István nemzetkovácsoló és nemzetmegtartó ereje.
A másikat, Szent István milliméteres csontereklyéjét Zsolt atya nemrég találta meg a plébánián. Nem is tudtuk ilyen becses ereklye van a birtokunkban, és most először lett a hívő közösség elé tárva. Ritka alakalom, hogy két ereklye egyszerre legyen jelen a szentmisén, ezért a két szent ereklyét összeérintették, hogy még inkább meg tudják erősíteni a hívő népet. A szentmise végén a díszes tartóba foglalt ereklyét és az ereklye kardot megérinthették a hívek is, hogy ők is részesüljenek Szent István óvó, védő és összetartó erejéből.
Még a vártnál is színvonalasabb volt a Tatai Versbarátok Köre által előadott költemények füzére “A szeretet soha el nem múlik”. A verseket az idősebb korosztály tolmácsolta, sokfajta megélt szituációval, tapasztalattal a tarsolyukban, ezért is tudták úgy előadni, hogy sokunkat a szívünk mélyéig megérintettek.
Bátran kijelentem, falunkban Nágel Dezsőnél senki nem tud többet Szőgyén történelméről. Amatőr helytörténészként prezentációval egybekötött előadást tartott a jelenlévőknek Szőgyén történetéről. Sok érdekességet hallottunk tőle, de a téma olyan szerteágazó, hogy idézni nehéz lenne belőle, hiszen már a község megnevezéseit is hosszan lehetne sorolni.
Sor került a”Szőgyéni templomok” gyermekrajzpályázat kiértékelésére. Miután szemrevételeztem a rajzokat, eldöntöttem, nem írok itt nyertest, mert minden rajz szép volt, s mi felnőttek csak gazdagodtunk általuk.
Berényi Kornélia a jubiláló oktatási és kulturális csoportokat méltatta. 65 éves a magyar nyelvű oktatás, 20 éves az Iglice Néptáncegyüttes, 15 éves a 9. Vörössipkás Zászlóalj Felvidéki Hagyományőrző csoport, 15. alkalommal kerül megrendezésre a Csiribiri Kézműves Tábor és szintén 15. alkalommal a Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor.
A Koinonia Együttes a dunabogdányi római katolikus templom együttese, akik vasárnaponként szolgálnak a szentmisén, valamint havonta egy misét énekelnek. A saját számokat éneklő együttes családi muzsikusokból áll, hiszen mindannyian rokoni kapcsolatban állnak. Nagyszerű koncertet hallhattunk tőlük. Velük érkezett hozzánk Franta Teréz is, akinek szüleit 1947-ben telepítették ki Szőgyénből.
A programsorozat a Sacra Corona történelmi film vetítésével folytatódott, Szent László életéről. A templomi miliőben a film még azoknak is élmény volt, akik már látták. A jó akusztika okán a hang betöltötte a teret, s a leszálló est árnyai pedig a templom falait korabeli díszletekké változtatták.
A szép nap betetőzése a “mécsvilágos” szentségimádás volt, ahol többek között hálát adhattunk a szép napért és Kovács Kincső énekével végződött. Köszönet még a templomi énekkarnak is a közreműködésért. -bokor-
Fővédnök: Dr. Farkas Zsolt, Fő támogatók: Nyitra megye, Szőgyén Község Önkormányzata

templ (1)

templ (3)

templ (4)

templ (5)

A kereszt köti össze a Szőgyénből Tatára telepítetteket

A kereszt köti össze a Szőgyénből Tatára telepítetteket

Szőgyénben és Tatán is áll egy kereszt a Szőgyénből kitelepítettek emlékére. De milyen kereszt!? A rajta lévő korpusznak könnyfakasztó története van. Annak idején a szőgyéni Méri Ferenc találta a határban, hazavitte, őrizgette, hogy amikor eljön az otthon elhagyásának gyászos napja, magával vigye az ismeretlenbe. Nagy dolog ez, hiszen megvolt szabva a poggyász súlya, sokan inkább élelmet vagy értéktárgyat vittek volna. Ő azonban fontosnak tartotta, Jézus is vele menjen a száműzetésbe. Ez a korpusz került 2015-ben a tatai keresztre, hű mása pedig a szőgyénire, hogy égi hídként kösse össze a két települést.

Tatán és környékén 135 Szőgyénből elűzött család talált befogadó közösséget, ahol az alapoktól újra felépíthették az életüket. Michl József tatai polgármester nagyon elkötelezett a kitelepítettek ügyében, hiszen 2012-ben többek közt az ő hathatós kezdeményezésére nyilvánította április 12-ét a Magyar Országgyűlés a Felvidékről kitelepítettek emléknapjává. Egyre fogy azoknak a száma, akik a kitelepítés embertelenségét személyesen átélték, de családtagjaikban, leszármazottaikban is mélyen él ez a trauma, ezért most is sokan vettek részt a megemlékezésen.

Az emlékkeresztnél kezdődött a rendezvény Nágel Balász tatai klarinétművész és Berényi Kornélia szőgyéni versmondó közreműködésével, majd Vígh Gábor szőgyéni és Michl József tatai polgármesterek szóltak az emlékezőkhöz. Mindketten hangsúlyozták a megbocsájtás szükségességét, még ha a bocsánatkérés várat is magára. Michl József hangsúlyozta, a megbékélést mindig a sértett fél kezdeményezheti mert ő áll azon az erkölcsi magaslaton, ahonnan ezt megteheti. A beszédek után dr. Farkas Zsolt atya szőgyéni esperes-plébános mondott imát a keresztnél, majd megáldotta a jelenlévőket. A jogtalanságok és embertelenségek felidézése közben még az ég napfényes arca is elborult, és meg is könnyezte a kitelepítettek sorsát.

A megemlékezés a városházán folytatódott, ahol elsőként Németh Zsolt országgyűlési képviselő osztotta meg gondolatai a hallgatósággal. Elmondta, párkányi feleségének édesapja, azzal a feltétellel adta hozzá a lányát, hogy a Mária Valéria-hídnak állnia kell. A megbékéléshez a szlovák és a magyar nemzetnek találkoznia kell. A híd már megvan hozzá…., de egyelőre nincs katarzis, nincs feloldozás.
Dr. Szakály Gábor professzor jóvoltából különleges történelmi órán vehettünk részt, Martényi Árpád a Rákóczi Szövetség alelnöke pedig azt hangsúlyozta, hogy a reszlovakizáció tán még a deportálásnál és a lakosságcserénél is ördögibb húzás volt. Bárdos Gyula a CSEMADOK elnöke beszédében kiemelte, hogy szlovák részről nincs politikai akarat a megbékélésre, bocsánatkérésre pedig egyáltalán, de ápolni kell a magyarok közti összetartozást, és így megváltoztathatjuk a jövőt. -bok-

 
<a href=”http://www.svodin.sk/wp-content/uploads/2016/05/kitel-1-Copy.jpg”><img src=”http://www.svodin.sk/wp-content/uploads/2016/05/kitel-1-Copy-150×150.jpg” alt=”kitel – 1 (Copy)” width=”150″ height=”150″ class=”alignnone size-thumbnail wp-image-14250″ /></a>

<a href=”http://www.svodin.sk/wp-content/uploads/2016/05/kitel-4-Copy.jpg”><img src=”http://www.svodin.sk/wp-content/uploads/2016/05/kitel-4-Copy-150×150.jpg” alt=”kitel – 4 (Copy)” width=”150″ height=”150″ class=”alignnone size-thumbnail wp-image-14251″ /></a>

<a href=”http://www.svodin.sk/wp-content/uploads/2016/05/kitel3-Copy.jpg”><img src=”http://www.svodin.sk/wp-content/uploads/2016/05/kitel3-Copy-150×150.jpg” alt=”kitel3 (Copy)” width=”150″ height=”150″ class=”alignnone size-thumbnail wp-image-14252″ /></a>

Kézből – kézbe, lélektől – lélekig

Kézből – kézbe, lélektől – lélekig

November végét mutat a naptár, küszöbön az Ádvent. Ilyenkor érezzük már, hogy az Ünnep elindult felénk a végtelen időben. Várakozunk.
Nekünk, cserkészeknek ez a várakozás tele van tettel, készülődéssel, szolgálattal, kötelességteljesítéssel.
Egyik ilyen szolgálatunk a Betlehemi Békeláng fogadása, továbbadása, széthordása.

1986 óta az osztrák cserkészek minden decemberben a betlehemi Születés-kápolnából hozzák el azt a lángot, amit ünnepélyesen vesznek át Bécsben a környező országok cserkészei.

Az idei lángátadó ünnepségre december 12-én kerül sor a bécsi Szeplőtelen Fogantatáshoz-templomban. Innen hozzák el a lángot a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség képviselői, hogy stafétaszerűen átadva eljutassák a Felvidék magyarlakta településeire. Ezen az ünnepségen jelen vannak a magyarországi cserkészek, erdélyi, kárpátaljai és délvidéki magyar cserkészszövetségek képviselői, de más nemzetiségű cserkészek is.
Csapatunk, a 32. sz. Szent Mihály cserkészcsapat tagjai az idei decemberben, immár 23-ik alkalommal fogadják és osztják a Betlehemi Békelángot, a környező falvakban, és természetesen a szőgyéni templomban a szentmisék alkalmával, de miként a tavalyi évben eljuttatják Esztergomba és a testvérvárosi Tatán alakuló cserkészcsapatnak is.

Van valami őrültség abban, ha az ember egyetlen lángért több száz kilométert utazik, vállalva a repülőgépen, vonaton, autóbuszon, autón való utazás nyűgjét, miközben őriz egy lángot. Mi szerencsére csupán autón vagy kisbuszon utazunk a Láng széthordása alkalmából, de így is résen kell lenni. „Jaj, ki ne aludjon!” Így aztán egyszerre több Lángot éltetünk, vigyázunk.

Kívánjuk, hogy az idei évben is jusson el ez a különös láng minél több család asztalára, karácsonyfája alá, hirdetve a Megváltó szeretetét. Tudjuk, a tiszta, önzetlen tettel az ember nem elismeréshez, de jó közérzethez jut. Ezért szívesen fogadjuk, őrizzük és adjuk tovább a Betlehemi Békelángot. Kézből – kézbe, lélektől – lélekig. Nagy szeretettel.

Berényi Kornélia cserkésztiszt

Rendhagyó cserkésztábor

Amiért rendhagyóvá vált:

Figyelembe vettük cserkészeink minden más táborba való részvételét, a rendezvényeket, szerepléseket, ezért kiszorult augusztus utolsó hetére.

Figyelembe véve ezt az utolsó hetet, itthon rendeztük meg a tábort, hogy könnyebbé tegyük a szülőknek, a gyerekeknek és a szervezőknek az esetleges felmerülő problémák megoldását (rossz idő, hideg, egyéb).

Csupán hat cserkész jött el a táborba. Ők: Blahovics Emese, Blahovics Nándi, Elzer Marci, Halász Lázár, Laczkó Anikó, Nyitrai Norbert. Csatlakozott még Málasi Csomor Dóra Párkányból, ún. nyári cserkészünk, és 3 szimpatizáns: Koncser Dorina, Nyitrai Dávid, Volter Kristóf.

A Delfin-Cápa őrs tagjai közül nem volt egy résztvevő sem, nagyon hiányoztak.

Sajnos csapatparancsnokunk nem tudott velünk tartani az idei nyáron.

Mindennek ellenére:     

Lúdas Matyi csodálatos programmal várta a cserkészeket: keretmese, számháború, rohampálya, portya, kézművesség, forgószínpadok, népi-és cserkészjátékok, szentmise, méta, és sok más.

A galamblövészet terepe ideális „otthont” nyújtott a tábornak.

Vendégek érkeztek Tatáról, Beró Henrietta alpolgármester asszony vezetésével, és az újra alakuló Szent Imre cserkészcsapat néhány tagjával, segítőjével.

Két napot töltöttek a táborban a köbölkúti újra éledő 25. sz. Stampay János cserkészcsapat vezetői és cserkészjelöltjei.

Nagy méta-csaták zajlottak a Diósban, ahová többen csatlakoztak, szimpatizánsok is.

Ellátogatott a táborba Farkas Zsolt lelkiatya, Vígh Gábor polgármester, Szarka Andrea igazgató asszony, és Nothart Erika igazgató helyettes.

Köszönetet mondok a tábor előkészítőinek és lebonyolítóinak. Ők: Leboc Szabolcs, Pakoš Erika, Pakoš Nóra, Sárai Balázs, Sárai Luca, Skrován Boglárka, Stégmár Katrin. Külön köszönet jár Laczkó Anikónak és Halász Lázárnak, akik segítettek megoldani a szükséghelyzetet, és őrsvezetői feladatokat vállaltak. Ők ketten a tábort megelőző héten más táborban voltak, Anikó a tatai jutalomtáborban, Lázár a Határtalanul táborban, mégis vállalták a cserkésztábor örömeit, fáradalmait. Ezért külön dicséretben részesítem őket.

Köszönjük a segítséget Vígh Gábor polgármesternek, a szülőknek, és a kézműves-foglalkoztatóknak.

Bízva abban, hogy testben és lélekben gyarapodott minden táborlakó, cserkészköszöntéssel kívánok az elkövetkező cserkészévhez Jó munkát!

Berényi Kornélia cserkésztiszt

Cst szentmise méta

Szent Mihály arkangyal

Szent Mihály arkangyal

…tiszteletére volt a második világháborúban elpusztult magyarszőgyéni templom felszentelve. Bár a templom falai rég nem állnak, mi szőgyéniek a mai napig ünnepeljük búcsúját, azon a megszentelt helyen, ahol a templom állt. A konzervált alapok még mutatják a templom tereit, melyet ilyenkor, búcsúkor felvirágoznak a hívők. A Nagyboldogasszony-templomból kiviszik a templomkertbe azt a Szent Mihály szobrot is, amely valamikor az itt állt templom oltárát díszítette. Csodálatos e nyugalmat árasztó helyen átélni a szentmise misztériumát.

De mit tudunk a patrónus szentről?

A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály egyike a 7 arkangyalnak (főangyalnak). Ő a mennyei hadak vezére és győztes harcosa. Ünnepnapja a 6. századtól szeptember 29-e. Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, mint ahogyan ő maga is. Isten iránti hűsége megingathatatlan.

Neve a héber „mi ká él” = „ki olyan, mint az Isten?” kifejezésből ered.

A magyar néphagyományban Szent Mihály ott van a haldoklók mellett, segít itthagyni a földi világot, átkíséri a lelkeket a túlvilágra. Ehhez a jelenséghez kapcsolódik a Szent Mihály lova elnevezés. Szeptembert „Szent Mihály havának” is szokták hívni.

Szent Mihály arkangyal,
védelmezz minket a küzdelemben;
a Sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!”
Te pedig, mennyei seregek vezére,
a Sátánt és a többi gonosz szellemet,
akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,
Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!
Amen

A Mária Út című vándorkiállítás községünkben

Tavasszal érkezett Magyarországról Felvidékre a Budapesten élő László Dániel festőművész
munkáiból álló képzőművészeti kiállítás, melynek, Nagymegyer, Somorja, Pozsony és
Dunaszerdahely után az utolsó előtti állomása volt a Szőgyéni Galéria.
Szőgyén Öröksége Társulás és a Mária Légió szőgyéni prezídiuma vállalta fel a kiállítás
szervezését, mely a zarándokutak különleges pillanatait és helyszíneit örökíti meg gyönyörű
olajfestményeken.

Az ünnepélyes megnyitóra július 2-án, Sarlós Boldogasszony – napján került sor.
Az ünnepség vendége volt Török András, a Via Marie polgári társulás elnöke és Méhes
Richárd, aki szintén a Mária Út szlovákiai kiépítésének elkötelezettje, és a társulás oszlopos
tagja. Felszólalásában beszámolt a Mária Út kiépítésének küldetéséről és jelenlegi
helyzetéről.

A kiállítást Dr. Farkas Zsolt atya, az egyházközség újonnan kinevezett plébánosa nyitotta
meg. Az egyházi ünnep kapcsán megemlékezett Sarlós Boldogasszony-napjáról, ami az áldott
állapotban lévő Boldogságos Szűz Mária ünnepe, aki ellátogat Erzsébethez. Mivel maga is
lelkes zarándok, beszélt a zarándok utakról, melyeket maga mögött tud, annak lelki
hatásáról, előnyeiről és a Mária Út kiépítésének fontosságáról.

A kiállítás megnyitóra eljött Pálmai József tanár úr Esztergomból, aki ősi gregorián énekekkel
dicsérte a Boldogságos Szűz Máriát, és Sík Sándor költeményeivel emelte az ünnep
hangulatát. Svajcer Antónia klarinét-muzsikával járult a rendezvényhez.
A néprajzi szokások közt szerepel, hogy Észak-Magyarországon több faluban július 2-án
elkészítették „Sarlós Boldogasszony székét”. Virággal feldíszített széket tettek a ház elé, hogy
amikor az isteni Szűzanya siet drága terhével, isteni gyümölcsével, rokonához, Erzsébethez,
legyen hol megpihennie. Ezen régi népszokás kapcsán a cserkészek is elkészítették Sarlós
Boldogasszony-székét a kiállításra.

A Közép-Európát átívelő Mária úthálózat kereszt alakban köti össze a kelet-nyugat irányú
ausztriai Mariazellt az erdélyi Csísomlyóval, és az észak-déli irányú lengyelországi
Czestohowát, a Bosznia-hercegovinai Medugorjével. A zarándokút behálózza Szlovákiát is, és
rákapcsolódik más magyarországi útvonalakra. Így az Érsekújvár – Márianosztra
útszakaszának Szőgyén az egyik állomása. Az útvonal felderítését a cserkészek vállalták fel,
miként a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség is partnere a Via Marie társulásnak a
zarándokútvonal kiépítésében.

Akik a Mária Út kiépítésén fáradoznak, bíznak abban, hogy nemcsak a helyi egyházközségek
és cserkészcsapatok, de az érintett városok, falvak önkormányzatai is felismerik a
lehetőségeket, amelyeket a Zarándokút nyújthat helyi szinten, és csatlakoznak az útvonal
kiépítéséhez, zarándokcsoportok fogadásához.

Szőgyénben nagy lelkesedéssel és összefogással valósult meg a kiállítás. Nemcsak a Mária
Légió és a Szőgyén Öröksége Társulás tagjai, de a cserkészek, az egyházközség tagjai, és
magánszemélyek is bekapcsolódtak a rendezvénybe, melynek támogatója a szőgyéni
önkormányzat volt.

Berényi Kornélia

„Gyere hozzám! – mondá a vőlegény, hadd dobogjon a te elfáradt szíved az én szívemen”

A sekrestyében úgy érzem, még mindig itt van István atya. Hallom a hangját, ahogy érkeztemre örvendezik, lesz, aki olvas a szentmisén. Elmondja, milyen volt a tegnap, ismét nem tudott aludni, ismét fájt, még most is fáj, de itt van. Tudtunk betegségéről, de reménykedtünk, történik valami, ami által javul az állapota. Mikor pár hete befeküdt a kezelésre, nem sejtettük, hogy már nem tér vissza az oltár elé.

Sorsával megbékélve tért az örök hazába. Tisztában volt vele, nem gyógyul meg… csak sejteni tudjuk, micsoda lelkierő kell egy „fiatal” embernek ennek az elviseléséhez. Állapota által legközelebb talán az öregekhez, betegekhez és a szenvedőkhöz állt. Nagyon várták őt azok, akiket rendszeresen látogatott a hónap első péntekjein. Köztük anyukám is. Február hatodika reggelén is takarított, bár tudta, a „papocska” üzent, most nem tud jönni, de ki tudja….  Az asztalra készített gyertya mellett már csak az elhunyt lelkiatyáért imádkozhatott.
Kevés időt töltött közöttünk. Öt és fél évet. Ezt megelőző működési helyén Nagyölveden húszat. Úgy összenőtt az ottaniakkal, hogy itt Szőgyénben kicsit idegenül érezte magát. Ehhez jött egyre súlyosbodó betegsége, ami nehezítette a falu életébe való bekapcsolódást. De így is sok mindent tett – ittléte alatt kétszer volt bérmálás, persze évente elsőáldozások, megújította a szentély berendezését. A plébánia ajtaja mindig nyitva állt a hitüket gyakorlók előtt – jártak oda a cserkészek, a Mária Légió tagjai, a rózsafüzér társaság és egyéb imádkozó csoportok, ott próbáltak a Passiót éneklők és néhanap a templomi énekkar is. Hivatását szolgálatnak tekintette, amely által másoknak továbbítja Isten szeretetének misztériumát.

Kedves atya! Elbúcsúzunk. Szíved már Jézus szívével együtt dobog, mint ahogy barátod Zoltán atya oly szépen megfogalmazta. Emléked megőrizzük. Nyugodj békében.
-bk-


 Nemcsok István József, szerzetespap

1961-ben született Érsekújvárott. Tanulmányait a helyi alapiskola és gimnázium után Pozsonyban folytatta. 1985-ben szentelték pappá, majd 1987-ben tett örökfogadalmat a premontrei rendben. Káplánként Verebélyen, Pozsonyban szolgált, 20 évig Nagyölveden, Szőgyénben pedig öt és fél évet. 54 éves korában 2015. 2. 6-án hívta őt magához az Úr.